Jako registrovaný autor, který vystavuje a nabízí svá díla v ORIGINAL GALLERY, máte od nás výhodu v podobě 5 % slevy na zakoupené zboží.
29. Március 2024
Üdvözöljük a blogunkon! Ma egy csodálatos interjút közlünk Laura Bezděková festőművésszel, táncossal és szenvedélyes lószeretővel. Élete tele van színekkel, ritmussal és végtelen törődéssel e gyönyörű négylábúak iránt. A tánc nem csupán hobbi számára, hanem egyfajta drog, amely előre hajtja és energiát ad neki. Hisz a gondolatok erejében, és meggyőződése, hogy gondolataink alakítják életünket. Készülj fel egy inspiráló beszélgetésre, amely megváltoztathatja, ahogyan a körülötted lévő világra tekintesz. Merüljetek hát el bátran a mai történetbe. Jó olvasást!
Milyen érzelmeket és érzéseket váltott ki belőled a döntés, hogy befejezed a táncos karriered? Kifejtenéd ezt részletesebben?
Szomorúságot és csalódottságot éreztem, hogy fel kellett hagynom a régi álmommal és szenvedélyemmel. Nem tudtam elképzelni az életemet tánc nélkül. De nagy fájdalmat éreztem, és ez késztetett arra, hogy ne jöjjek el a következő órára. Úgy éreztem, hogy mindennek vége, üres. De az élet szépsége, hogy tovább kell lépnünk, így a lovakban vigaszt és beteljesedést találtam.
Hogyan birkóztál meg azzal, hogy több szabadidőd lett, amit korábban a táncnak szenteltél? Milyen volt ez számodra?
Az aktív táncos életből átállni egy olyan időszakra, amikor több szabadidőm volt, nagy kihívást jelentett számomra. Ez egy nagyon nehéz időszak volt számomra, amely sok önreflexiót és új utak megtalálását igényelte. Egy idő után azonban megértettem, hogy az életem nem ért véget a táncos karrierem végével, hanem egy új út nyílt meg előttem, ahol új szenvedélyeket és érdeklődési köröket fedezhettem fel.
Hogyan fedezte fel a festészet iránti szenvedélyét? Hogyan gazdagítja Önt ez a tevékenység? Tudna bővebb részletekkel szolgálni?
A festészetet a családomnak köszönhetően fedeztem fel, ahol a művészetet nagyra értékelik. A rokonaim nagyon tehetségesek, és a legtöbbjük fest, énekel vagy játszik valamilyen hangszeren. Én magam a Képzőművészeti Iskolába jártam, ahol festészetet tanultam. De miután befejeztem a táncos pályafutásomat, sokáig nem volt ihletem a rajzoláshoz. Csak akkor kezdtem el újra festeni, amikor visszatértem a tánchoz, amiben egy ló is benne volt. Ez a tevékenység kifizetődő, mert lehetővé teszi számomra, hogy kifejezzem az érzéseimet és érzelmeimet, amelyeket nem tudtam szavakba önteni.
Milyen a kapcsolatod a lovakkal, és hogyan gazdagítják az életedet?
Számomra a ló nemcsak egy állat, hanem egy barát és egy tanár is. A családunkban lovakkal nőttem fel, és már egészen fiatal koromtól kezdve kapcsolatban voltam velük. Megtanítanak kommunikálni, türelmesnek lenni, ugyanakkor békét és nyugalmat biztosítanak számomra. A ló emellett nagy inspirációt jelent számomra, mind az életben, mind a festészetben. Rendkívül fontos számomra, hogy a lovak jelen vannak az életemben, és nem tudom elképzelni az életemet nélkülük.
Beavatnál minket abba, hogy milyen az életed a táncos karriered után? A jelenlegi életed mely aspektusait érzed kulcsfontosságúnak ahhoz, hogy a balett világán kívül is megőrizd a boldogságot és az egyensúlyt?
Számomra az a fontos, hogy legyen egy másik szenvedélyem a tánc helyett. A tánc, mint minden sport, sok táncos számára szinte drogként hat - ha abbahagyod, az élet üresnek tűnhet. Ezért elengedhetetlen, hogy legyen egy másik öröm- és kiteljesedési forrás, nehogy depresszióba essünk.
Mesélnél nekünk a jövőbeli terveidről? Fogsz-e mással is foglalkozni a festésen és a lovak gondozásán kívül, ami jelenleg a tevékenységed középpontjában áll?
Mindenekelőtt a fiamnak szentelem magam, aki a világot jelenti számomra. Emellett szeretnék egy új táncstílust elkezdeni, konkrétan a flamencót. De ne felejtsük el, hogy a lovak gondozása nem csak hobbi számomra, hanem az életem fontos része.
Mesélnél nekünk többet az új szerepedről, a lógondozásról és a lovaglásról? Hogyan alkalmazkodsz ehhez az új életmódhoz?
Ahelyett, hogy edzőterembe járnék, most az istállóba megyek. Ez egy teljesen más életforma, de hatalmas örömet okoz nekem.
Mit érzel, amikor a lovakkal töltöd az idődet? Milyen érzelmeket vált ki belőled ez a tevékenység?
Amikor a lovakkal vagyok, teljesen hitelesnek érzem magam. Olyan, mintha visszatérnék önmagamhoz. A lovakkal való munka rengeteg örömet okoz nekem. Már az is megnyugtat, ha a közelükben vagyok. De ami igazán kielégít, az a lehetőség, hogy valami újat tanulhatok, és képezhetem magam a lovaséletben.
Milyen más "ajtók" nyíltak meg előtted, mióta visszavonultál a táncból?
Miután befejeztem a táncos pályafutásomat, egy olyan válaszúthoz érkeztem, ahol új "ajtókat" nyithattam ki, és más utat választhattam az életben. Az egyik ilyen új lehetőség az lett, hogy olyan gyerekekkel foglalkozzak, akiknek nincs könnyű dolguk az életben. Ez a munka rendkívül kielégítő, és elégedettséget és örömöt ad nekem, hogy segíthetek azoknak, akiknek igazán szükségük van rá. Emellett a táncos karrierem abbahagyása lehetővé tette számomra, hogy többet foglalkozzak a másik szenvedélyemmel, nevezetesen a lovassporttal. Most már a lovasterápiának és az ezen a területen való továbbképzésemnek szentelhetem az időmet.
Mit mondanál azoknak, akik félnek befejezni a jelenlegi karrierjüket, és új ajtókat nyitni?
Mindannyian eljutunk életünk egy olyan pontjára, amikor el kell döntenünk, hogy a jelenlegi karrierünket folytatjuk-e, vagy kipróbálunk valami újat. Ezt a pillanatot gyakran félelem és bizonytalanság kíséri. Szeretném azonban azt mondani ezeknek az embereknek, hogy bár a félelem természetes, nem szabad elbátortalanodniuk. Minden vég egyben egy új kezdet is. Ha van egy ajtó, amit be akarsz vagy be kell zárnod, annak oka van. De hidd el, hogy amikor bezársz egy ajtót, egy új nyílik. És ez az új ajtó valami sokkal jobb és kielégítőbb felé vezethet. De akarni kell, és hinni abban, hogy ez lehetséges.