Ozvěny světla (A fény visszhangjai)

Alkotás leírása

A víz többet emlékszik, mint a part.

A sárga és a cinóber színek megtörnek a szürkéskék víztükörön, a fák csupán függőleges vonalak, az út elvész a tükröződések között. Itt a fény nem az égen van. Alulról tér vissza.

Távolról sötétebb táj a felület kék keretében.

Közelről az olaj vízszintes ecsetvonása, mintha nedves felületen húznák, és függőleges vonalak, amelyek megtartják a fasort, anélkül, hogy megneveznék.

A nappaliba és a dolgozószobába. Nyugodtabb falra vágyik, a festmény már magában hordozza a nyugtalanságot.

Eredeti.

Absztrakt tájkép. Olajfestmény pasztos, szinte függőleges-vízszintes rácsban. Az impresszionizmus, amely a hely tükröződésére redukálódik, nem pedig képeslapra.