Vonku nádherne a my do práce (Odkint gyönyörű idő van, mi pedig munkába megyünk)

Alkotás leírása

Reggel kinyitjuk az ablakot. Odakint egy olyan világ tárul elénk, amelyben az idő mintha egy pillanatra megállt volna. Kék ég, lágy fény és olyan levegő, amely arra csábít, hogy bárhová menjünk, csak oda ne, ahová mennünk kell. Mégis felvesszük a kabátunkat, fogjuk a táskánkat, és beállunk a többiek közé. Egyenként.

Nagy szavak nélkül. Mindenki hordozza magával az álmait, a kötelességeit és az esti órákra, a hétvégére vagy a nyaralásra fűzött apró reményeit. Ez a kép nem a munkáról szól. Hanem azokról a döntésekről, amelyeket minden nap meghozunk: hogy saját vágyainkat későbbre halasztjuk, mert a felelősségnek megvan a maga ára. És talán éppen ezért olyan hatalmas az ég. Hogy emlékeztessen minket arra, hogy holnap is ott fog várni ránk.