Návrat (Visszatérés)

Alkotás leírása

Az arc a buborékok és a fehér virágok között emelkedik ki a vízből, mintha hosszú merülés után lélegzetet venne. Mögötte az erdő és a kék alakok állnak, jelen vannak, de megfoghatatlanok, akárcsak az emlékek. A visszatérés nem csupán a felszínre emelkedés, hanem önmagához való visszatérés: a hanghoz, a felfelé irányuló tekintethez, ahhoz, ami a víz felszíne felett maradt. A nézőnek meg kell éreznie a megkönnyebbülést és a remegést, azt a pillanatot, amikor az ember újra felbukkan a világba.