Noční zahrada paměti (Az emlékek éjszakai kertje)

Alkotás leírása

Ez a belső szabadságról szóló példázata. A fiatal nő bizalmát egy galambba helyezi, amely nem törik össze a ketrecet, hanem felviszi őt az égbe, és így a fogság szimbólumát a felemelkedés szimbólumává változtatja. Lent az élet tovább folyik: a gránátalmák őrzik a szív és a termékenység titkát, a rózsák a szerelemre emlékeztetnek, a fehér elefánt a bölcsességet és a rendíthetetlenséget testesíti meg, az éjszakai város pedig az emlékek tájává válik. Minden elem egyetlen metaforába szőve: az ember nem úgy válik szabaddá, hogy elfelejti a múltat, hanem úgy, hogy felülemelkedik rajta. A sötét ég nem…