Paměť kamene (A kő emlékezete)

Alkotás leírása

Kombinált réteges technika pasztózus textúrával, széles vízszintes ecsetvonásokkal és egymást átfedő színes rétegekkel.

Ezen a bolygón az élet nem tanult meg járni, repülni vagy úszni.

Megtanult fennmaradni.

A festmény a kőcivilizáció világának táját ábrázolja, olyan lényekét, akiknek teste ásványokból keletkezik, és akiknek tudata millió éveken át fennmaradhat. Amit a látogató távolról hegyvidéknek, sziklafalaknak és kőzetrétegeknek véli, azok valójában a civilizáció lakói.

A kék, szürke és zöld horizonton látható rétegek civilizációjuk egyes rétegeit jelképezik. Mindegyikük kialakulása évezredekig tartott. Mindegyik őrzi az előző generációk tapasztalatait. A kő itt nem holt anyag, hanem emlékezet.

A kőlények másképp érzékelik az időt, mint az emberek. Az emberi élet számukra szinte egy pillanat. A fiatalabb civilizációk háborúi csupán rövid remegések. A csillagok születése és eltűnése olyan események, amelyekről egyetlen beszélgetést folytathatnak egymás között.

Pontosan itt találják meg a hősök azt, amire kétségbeesetten szükségük van: azt a képességet, hogy olyan anyagkoncentrációt hozzanak létre, amelynek jelenléte képes torzítani magát a tér-időt. Amikor az ellenség végre nyomára bukkan, és csapdát állít köréjük, a kőcivilizáció nem küld ki flottát, sem fegyvert.

Megmozdul önmagától.

Egyetlen pillanatra az élő anyag teljes rétegei egyesülnek. A tér súlyuk alatt megváltoztatja geometriáját, és a hely, amely a hősök sírjává kellett volna válnia, már nem az a hely, amelyre az ellenség célzott.

Amikor mindennek vége, a kővilág ismét elcsendesedik.

Lakói számára alig telt el egy másodperc.

A többiek számára viszont a háború sorsa megváltozott.