Tvář z bahenního světa (Egy arc a sárvilágból)

Alkotás leírása

Kombinált technika réteges színes felületekkel, texturált felhordásokkal, gesztikus ecsetvonásokkal és kontrasztos rajzolással.

Amikor az expedíció először landolt a sárvilágon, nem talált ott semmiféle civilizációt.

Csak végtelen sárga síkságok, sekély tavak sűrű ásványi folyadékkal és furcsa fekete alakzatok emelkedtek ki a felszínből.

Aztán a táj megnyílt.

Amit talajnak vélték, megmozdult, és a sárból lassan előbukkant egy hatalmas arc. Egy távoli állati őstre emlékeztetett: széles szemek, hosszúkás orr és az áll, amely még mindig mélyen a nedves földbe volt ágyazva.

Csak ekkor értették meg, hogy nem városokat keresnek.

Közvetlenül az egyik lakójukon állnak.

Ez a faj életének nagy részét a felszín alatt elmerülve tölti. Az egyes lények nyomáshullámok és a talaj kémiai változásai révén kommunikálnak egymással. Gondolataik a sárban több ezer kilométerre terjednek, így az egész világ egyetlen, lassan kommunikáló tudathálózatot alkot.

A képen látható fekete jelek nem írásjelek. Ezek a lények mozgásának és kommunikációjának nyomai. Az arc alatti kékes-zöld terület az élő iszapot jelképezi, amelyben civilizációjuk emlékezete tárolódik.

A hősök megpróbálják felvenni az első kapcsolatot.

Az előttük álló lény azonban nem válaszol.

Hosszú idő után kinyitja a szemét, és egyetlen nyomáshullámot bocsát ki.

A fordító ezt kérdésként értelmezi:

„Miért ébresztettetek fel minket?”